Előfordulhatnak olyan esetek, amikor az ajándékozó úgy ítéli meg, hogy nincs jó kezekben a már átadott ajándék. Jelen cikkben a felmerülő lehetőségeket járom körbe.
Sok esetben előfordulhat, hogy az ajándékozó megbánja, hogy egy nagyobb értékű vagyontárgyat, például egy ingatlant ruházott át másra. Ez általában olyan esetekben szokott előfordulni, amikor a megajándékozott nem a megfelelő módon bánik az ajándékkal vagy magával az ajándékozóval. Ilyenkor sokan jogi úton próbálják meg visszaigényelni az ajándék tárgyát vagy értékét.
Azonban fontos tudni azt, hogy egy kiemelten nehéz, szigorúan szabályozott jogi eljárásról beszélünk. Ha a felek hivatalos ajándékozási szerződést kötöttek, az ajándékozó kötelezettséget vállal az ajándék átadására, a megajándékozott pedig - amennyiben az ajándékot el akarja fogadni - hozzájárul a tulajdonjog átruházásához. Mivel a szerződés aláírásával végleges tulajdonjog átruházás történik, a későbbi követelés komoly, akár évekig tartó jogvitát és bírósági eljárást is eredményezhet.
Ha az ajándék még nem került átadásra
A visszalépni kívánó ajándékozónak akkor van esélye az ajándék átadásának megtagadására, ha bizonyítani tudja, hogy a szerződés megkötése után a saját körülményeiben, például anyagi helyzetében, egészségi állapotában olyan lényeges és előre nem látható változás állt be, aminek a következtében a szerződés teljesítése (az ajándék átadása) tőle már nem várható el.
Továbbá az az élethelyzet is okot adhat az átadás megtagadására, ha a megajándékozottal a szerződéskötés után olyan mértékig megromlott a kapcsolata, hogy a korábbi nagylelkűség már nem indokolt. Tipikus példa erre a házassági vagy élettársi kötelékben történő megcsalás vagy a súlyos hálátlanság esete.
Ha az ajándék már átadásra került
Ha az ajándék átadása már megtörtént, akkor is van még esély arra, hogy azt jogi úton visszakapjuk. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) értelmében azonban erre kizárólag az alábbi három esetben van mód:
Mindezek fényében érdemes tehát átgondolni, hogy milyen mértékű ajándékokat ruházunk át másokra. Mivel az ajándék visszakövetelése rendkívül nehéz eljárás, nem feltétlenül érdemes túlságosan nagyban gondolkodni ilyen téren.
Az albérletkeresés során a leendő bérlők leggyakrabban az elhelyezkedésre, az esztétikai állapotra és a bérleti díj összegére figyelnek, a jogi garanciák azonban legalább ilyen fontosak. Egy egyoldalúan megszerkesztett, kizárólag a tulajdonos érdekeit szolgáló szerződés váratlan díjemelésekhez, a magánélet indokolatlan zavarásához, jogszerűtlen...
Egy lakás bérbeadása kiszámítható passzív jövedelmet és stabil vagyongyarapodást jelenthet, a gyakorlatban azonban komoly kockázatokkal is jár. A bérleti díj elmaradása, a felhalmozott közüzemi számlák, az ingatlan lelakása vagy a jogviszony megszűnése után kiköltözni nem hajlandó bérlő mind olyan helyzetek, amelyek felkészületlenül milliós károkat...
Az ingatlanpiacon az eladás és az új lakás megvásárlása gyakran bonyolult logisztikai és pénzügyi kihívás, ugyanis a feleknek össze kell hangolniuk a kiköltözési határidőket, a kifizetéseket és az esetleges hiteleket. Emellett létezik egy olyan lehetőség is a piacon, amikor két tulajdonos közvetlenül egymás között állapodik meg ingatlanjaik...
Az ingatlanjogban az osztatlan közös tulajdon az egyik leggyakoribb vitás forrás. Legyen szó öröklésről, válás után hátramaradt ingatlanról vagy közösen vásárolt telekről, a felek elképzelései idővel gyakran eltérnek a hasznosításról, a fenntartási költségek viseléséről vagy az eladásról.
