Előfordulhatnak olyan esetek, amikor az ajándékozó úgy ítéli meg, hogy nincs jó kezekben a már átadott ajándék. Jelen cikkben a felmerülő lehetőségeket járom körbe.
Sok esetben előfordulhat, hogy az ajándékozó megbánja, hogy egy nagyobb értékű vagyontárgyat, például egy ingatlant ruházott át másra. Ez általában olyan esetekben szokott előfordulni, amikor a megajándékozott nem a megfelelő módon bánik az ajándékkal vagy magával az ajándékozóval. Ilyenkor sokan jogi úton próbálják meg visszaigényelni az ajándék tárgyát vagy értékét.
Azonban fontos tudni azt, hogy egy kiemelten nehéz, szigorúan szabályozott jogi eljárásról beszélünk. Ha a felek hivatalos ajándékozási szerződést kötöttek, az ajándékozó kötelezettséget vállal az ajándék átadására, a megajándékozott pedig - amennyiben az ajándékot el akarja fogadni - hozzájárul a tulajdonjog átruházásához. Mivel a szerződés aláírásával végleges tulajdonjog átruházás történik, a későbbi követelés komoly, akár évekig tartó jogvitát és bírósági eljárást is eredményezhet.
Ha az ajándék még nem került átadásra
A visszalépni kívánó ajándékozónak akkor van esélye az ajándék átadásának megtagadására, ha bizonyítani tudja, hogy a szerződés megkötése után a saját körülményeiben, például anyagi helyzetében, egészségi állapotában olyan lényeges és előre nem látható változás állt be, aminek a következtében a szerződés teljesítése (az ajándék átadása) tőle már nem várható el.
Továbbá az az élethelyzet is okot adhat az átadás megtagadására, ha a megajándékozottal a szerződéskötés után olyan mértékig megromlott a kapcsolata, hogy a korábbi nagylelkűség már nem indokolt. Tipikus példa erre a házassági vagy élettársi kötelékben történő megcsalás vagy a súlyos hálátlanság esete.
Ha az ajándék már átadásra került
Ha az ajándék átadása már megtörtént, akkor is van még esély arra, hogy azt jogi úton visszakapjuk. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) értelmében azonban erre kizárólag az alábbi három esetben van mód:
Mindezek fényében érdemes tehát átgondolni, hogy milyen mértékű ajándékokat ruházunk át másokra. Mivel az ajándék visszakövetelése rendkívül nehéz eljárás, nem feltétlenül érdemes túlságosan nagyban gondolkodni ilyen téren.
Saját telken új otthont felépíteni, a meglévő házat kibővíteni vagy egy átfogó generálfelújításba belevágni életünk egyik legnagyobb beruházása. A tervek elkészültekor mindenki gyors és zökkenőmentes munkát remél, a valóságban azonban az építkezések jelentős része csúszó határidőkkel, a semmiből előkerülő pótmunka-számlákkal, vitatott minőségű...
Az ingatlan-adásvételek és a telekalakítások során az egyik leggyakoribb, mégis a legtöbb bizonytalanságot kiváltó jogintézmény a szolgalmi jog. Bár a vevők egy része aggodalommal tekinti át a tulajdoni lap III. részén szereplő bejegyzést, a szolgalom valójában egy szigorúan szabályozott jogi eszköz arra, hogy egy ingatlan rendeltetésszerű...
Az ingatlanjog területén az egyik leggyakoribb és leginkább elhúzódó konfliktusforrást az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanok jelentik. Legyen szó egy közösen örökölt családi házról, volt házastársak nevén maradt lakásról vagy közös udvaros ikerházról, a tulajdonosok közötti használati viták rendkívül gyorsan elmérgesedhetnek.
A jó szomszédi viszony az egyik legértékesebb dolog, amikor ingatlanról van szó - sajnos azonban egyetlen vitás kerítésvonal, egy túlnyúló faág vagy egy nem kívánt átjárás is elég ahhoz, hogy a békés hétköznapokat jogi csatározás váltsa fel. A birtokháborítási ügyek a leggyakoribb és egyben legérzékenyebb ingatlanjogi problémák közé tartoznak,...
