Nem minden esetben kell illetéket fizetni ingatlan vásárlásakor. Ugyanakkor az illeték mértéke is eltérő, a vagyonszerzési esettől függően.
Mikor nem kell illetéket fizetni?
Van néhány olyan eset, amikor nem kell illetéket fizetni az ingatlanszerzés során. Ez a következő esetekben lehetséges:
Ingatlan szerzés módjai
Az illeték megfizetésekor fontos lesz, hogy milyen módon jutottunk hozzá az ingatlanhoz. Ez ugyanis befolyásolja az illeték mértékét is. Az alábbi módokat különböztetjük meg:
A vagyonszerzési illetéknek is több, különböző fajtáját különböztetjük meg, ezek pedig a következők:
Így csökkenthető az illeték
Az illeték csökkentésének egyik módja a lakáscsere. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy ha úgy vásárolunk házat, hogy az azt megelőző 3 évben egy másik, nagyobb értékű házat adtunk el, akkor kérvényezhetjük, hogy az új ház után ne kelljen illetéket fizetni. Ezt csak abban az esetben adják meg számunkra, ha az új ház, amit az előző árából vettünk, valóban olcsóbb volt, mint az elődje. Fontos, hogy az adásvételiben szerepelnie kell ennek az információnak.
Ha az új lakás drágább volt mint a régi, akkor az elcserélt két ingatlan különbözete után kell az illetéket megfizetni. Fontos odafigyelni arra, hogy jelezzük a B400-as nyomtatványon mindezeket, illetve a korábbi adásvételi szerződést is csatoljuk az iratokhoz.
Első lakásvásárlóknak járó illeték kedvezmény is igénybe vehető, amennyiben ez az első lakásvásárlásunk, illetve, ha még nem adtunk el lakást. Amennyiben a vásárlást követő egy évben a másik lakástulajdon eladásának tényét igazoljuk, kérvényezhetjük a kedvezményt. Ilyenkor nekünk kell kérni az állami adóhatóságot, hogy az illetéket ennek figyelembe vételével állapítsa meg vagy függessze fel.
Még egy lehetőség a 35 év alattiak kedvezménye. Ezt a kedvezményt azok vehetik igénybe, akik még nem töltötték be a 35. életévüket, és ez lesz az első lakástulajdonuk (vagy tulajdoni hányaduk). Ebben az esetben csak a lakás 2%-át kell befizetni az adóhatóság felé. Fontos kitétel még, hogy a lakás vételára nem haladhatja meg a 15 millió forintot. Amennyiben a vételár meghaladja a 30 millió forintot, a lakás 4%-át kell megfizetni az adóhatóság felé. Könnyítésként viszont a fiatalok részéről igénybe vehető a 12 havi pótlékmentes részletfizetés.
Kik vehetnek igénybe részletfizetést?
Vannak olyan esetek, amikor engedélyezett az illeték részletfizetésben történő megadása is. Azonban nem elég egy egyszerű kérelem benyújtása. Ahhoz mindenképp csatolni kell a szükséges igazolásokat, dokumentumokat (rezsi számlák, halotti anyakönyvi kivonat, betegségről szóló igazolás, stb.).
Amennyiben további kérdései adódnának, keressen bizalommal!
Az albérletkeresés során a leendő bérlők leggyakrabban az elhelyezkedésre, az esztétikai állapotra és a bérleti díj összegére figyelnek, a jogi garanciák azonban legalább ilyen fontosak. Egy egyoldalúan megszerkesztett, kizárólag a tulajdonos érdekeit szolgáló szerződés váratlan díjemelésekhez, a magánélet indokolatlan zavarásához, jogszerűtlen...
Egy lakás bérbeadása kiszámítható passzív jövedelmet és stabil vagyongyarapodást jelenthet, a gyakorlatban azonban komoly kockázatokkal is jár. A bérleti díj elmaradása, a felhalmozott közüzemi számlák, az ingatlan lelakása vagy a jogviszony megszűnése után kiköltözni nem hajlandó bérlő mind olyan helyzetek, amelyek felkészületlenül milliós károkat...
Az ingatlanpiacon az eladás és az új lakás megvásárlása gyakran bonyolult logisztikai és pénzügyi kihívás, ugyanis a feleknek össze kell hangolniuk a kiköltözési határidőket, a kifizetéseket és az esetleges hiteleket. Emellett létezik egy olyan lehetőség is a piacon, amikor két tulajdonos közvetlenül egymás között állapodik meg ingatlanjaik...
Az ingatlanjogban az osztatlan közös tulajdon az egyik leggyakoribb vitás forrás. Legyen szó öröklésről, válás után hátramaradt ingatlanról vagy közösen vásárolt telekről, a felek elképzelései idővel gyakran eltérnek a hasznosításról, a fenntartási költségek viseléséről vagy az eladásról.
