Saját telken új otthont felépíteni, a meglévő házat kibővíteni vagy egy átfogó generálfelújításba belevágni életünk egyik legnagyobb beruházása. A tervek elkészültekor mindenki gyors és zökkenőmentes munkát remél, a valóságban azonban az építkezések jelentős része csúszó határidőkkel, a semmiből előkerülő pótmunka-számlákkal, vitatott minőségű...
Mikor kell illetéket fizetni ingatlan vásárlásakor?

Nem minden esetben kell illetéket fizetni ingatlan vásárlásakor. Ugyanakkor az illeték mértéke is eltérő, a vagyonszerzési esettől függően.
Mikor nem kell illetéket fizetni?
Van néhány olyan eset, amikor nem kell illetéket fizetni az ingatlanszerzés során. Ez a következő esetekben lehetséges:
- Ha a megvásárolandó ingatlan értéke alacsonyabb az előzőleg eladott ingatlanunk áránál.
- Egyenes ági rokonok közötti vagyonszerzés esetén, illetve örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatok esetén.
- Házastársak közötti, illetve bejegyzett élettársak közötti adásvétel esetén.
- Új lakás vásárlása esetén.
- Telek vásárlása abban az esetben, ha a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség 10%-át, illetve 4 éven belül felépítenek rá egy házat.
- Állami/önkormányzati lakás vásárlása esetén.
- Akik CSOK Plusz segítségével jutnak hozzá az ingatlanhoz.
Ingatlan szerzés módjai
Az illeték megfizetésekor fontos lesz, hogy milyen módon jutottunk hozzá az ingatlanhoz. Ez ugyanis befolyásolja az illeték mértékét is. Az alábbi módokat különböztetjük meg:
- öröklés,
- ajándék,
- visszterhes vagyonszerzés.
A vagyonszerzési illetéknek is több, különböző fajtáját különböztetjük meg, ezek pedig a következők:
- öröklési illeték (9%)
- ajándékozási illeték (9%)
- visszterhes vagyonszerzési illeték (a vételár 4%-a)
- ingatlanforgalmazó cég (2%)
- szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (2%)
Így csökkenthető az illeték
Az illeték csökkentésének egyik módja a lakáscsere. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy ha úgy vásárolunk házat, hogy az azt megelőző 3 évben egy másik, nagyobb értékű házat adtunk el, akkor kérvényezhetjük, hogy az új ház után ne kelljen illetéket fizetni. Ezt csak abban az esetben adják meg számunkra, ha az új ház, amit az előző árából vettünk, valóban olcsóbb volt, mint az elődje. Fontos, hogy az adásvételiben szerepelnie kell ennek az információnak.
Ha az új lakás drágább volt mint a régi, akkor az elcserélt két ingatlan különbözete után kell az illetéket megfizetni. Fontos odafigyelni arra, hogy jelezzük a B400-as nyomtatványon mindezeket, illetve a korábbi adásvételi szerződést is csatoljuk az iratokhoz.
Első lakásvásárlóknak járó illeték kedvezmény is igénybe vehető, amennyiben ez az első lakásvásárlásunk, illetve, ha még nem adtunk el lakást. Amennyiben a vásárlást követő egy évben a másik lakástulajdon eladásának tényét igazoljuk, kérvényezhetjük a kedvezményt. Ilyenkor nekünk kell kérni az állami adóhatóságot, hogy az illetéket ennek figyelembe vételével állapítsa meg vagy függessze fel.
Még egy lehetőség a 35 év alattiak kedvezménye. Ezt a kedvezményt azok vehetik igénybe, akik még nem töltötték be a 35. életévüket, és ez lesz az első lakástulajdonuk (vagy tulajdoni hányaduk). Ebben az esetben csak a lakás 2%-át kell befizetni az adóhatóság felé. Fontos kitétel még, hogy a lakás vételára nem haladhatja meg a 15 millió forintot. Amennyiben a vételár meghaladja a 30 millió forintot, a lakás 4%-át kell megfizetni az adóhatóság felé. Könnyítésként viszont a fiatalok részéről igénybe vehető a 12 havi pótlékmentes részletfizetés.
Kik vehetnek igénybe részletfizetést?
Vannak olyan esetek, amikor engedélyezett az illeték részletfizetésben történő megadása is. Azonban nem elég egy egyszerű kérelem benyújtása. Ahhoz mindenképp csatolni kell a szükséges igazolásokat, dokumentumokat (rezsi számlák, halotti anyakönyvi kivonat, betegségről szóló igazolás, stb.).
Amennyiben további kérdései adódnának, keressen bizalommal!
TOVÁBBI CIKKEK
Olvasson bele!
Az ingatlan-adásvételek és a telekalakítások során az egyik leggyakoribb, mégis a legtöbb bizonytalanságot kiváltó jogintézmény a szolgalmi jog. Bár a vevők egy része aggodalommal tekinti át a tulajdoni lap III. részén szereplő bejegyzést, a szolgalom valójában egy szigorúan szabályozott jogi eszköz arra, hogy egy ingatlan rendeltetésszerű...
Az ingatlanjog területén az egyik leggyakoribb és leginkább elhúzódó konfliktusforrást az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanok jelentik. Legyen szó egy közösen örökölt családi házról, volt házastársak nevén maradt lakásról vagy közös udvaros ikerházról, a tulajdonosok közötti használati viták rendkívül gyorsan elmérgesedhetnek.
A jó szomszédi viszony az egyik legértékesebb dolog, amikor ingatlanról van szó - sajnos azonban egyetlen vitás kerítésvonal, egy túlnyúló faág vagy egy nem kívánt átjárás is elég ahhoz, hogy a békés hétköznapokat jogi csatározás váltsa fel. A birtokháborítási ügyek a leggyakoribb és egyben legérzékenyebb ingatlanjogi problémák közé tartoznak,...




