Egy ingatlan megvásárlása komoly döntés, amelyet rendszerint alapos előkészítés előz meg. Előfordulhat azonban, hogy a vevő csak a birtokba vételt követően szembesül olyan hibákkal, amelyek a megtekintés során nem voltak felismerhetők. Ilyen esetekben gyakran merül fel a kérdés: ki viseli a felelősséget, és milyen lehetőségei vannak a vevőnek?
A válasz minden esetben az adott ügylet körülményeitől függ, ezért fontos különbséget tenni a szemmel látható hibák és az úgynevezett rejtett hibák között.
Mit tekintünk rejtett hibának?
Rejtett hibának általában azt a hiányosságot vagy műszaki problémát tekintjük, amely az ingatlan átvételekor nem volt felismerhető kellő körültekintés mellett sem, és csak később válik nyilvánvalóvá.
Ilyen lehet például:
a falak mögött húzódó beázás vagy nedvesedés,
a gépészeti vagy elektromos rendszer olyan hibája, amely a megtekintéskor nem volt észlelhető,
a nem megfelelő vízszigetelés,
a tetőszerkezet rejtett hibái,
olyan kivitelezési problémák, amelyek csak a rendeltetésszerű használat során jelentkeznek.
Nem minden később észlelt hiba minősül azonban rejtett hibának. Ha egy hiányosság a megtekintéskor is jól látható volt, vagy az ingatlan állapotából ésszerűen következett, annak megítélése eltérő lehet.
Miért fontos az ingatlan állapotának dokumentálása?
Az adásvétel során érdemes minél részletesebben rögzíteni az ingatlan ismert állapotát. Ez történhet fényképekkel, jegyzőkönyvvel vagy a szerződés megfelelő rendelkezéseivel.
Minél pontosabban dokumentálható, hogy az ingatlan milyen állapotban került átadásra, annál könnyebb később megítélni, hogy egy felmerülő hiba már az adásvétel időpontjában is fennállt-e.
Mit tegyen a vevő, ha hibát fedez fel?
Ha a birtokba vételt követően olyan hibára derül fény, amely korábban nem volt ismert, célszerű mielőbb:
dokumentálni a hibát fényképekkel vagy videófelvétellel,
összegyűjteni a rendelkezésre álló dokumentumokat,
szükség esetén szakértő véleményét kérni,
értesíteni az eladót a tapasztalt problémáról.
A hiba bejelentésének indokolatlan késedelme később megnehezítheti a körülmények tisztázását.
Minden hiba miatt felel az eladó?
Nem. Az, hogy az eladó felelőssége megállapítható-e, mindig az adott ügylet sajátosságaitól függ.
Jelentősége lehet többek között annak, hogy:
a hiba már az adásvétel időpontjában is fennállt-e,
a vevő felismerhette volna-e azt kellő körültekintés mellett,
az eladó tudott-e a hibáról,
a szerződés tartalmaz-e az ingatlan állapotára vonatkozó rendelkezéseket.
Minden eset egyedi mérlegelést igényel, ezért nem lehet általánosságban kijelenteni, hogy minden később felfedezett hiba az eladó felelősségi körébe tartozik.
Megelőzhetőek a későbbi viták?
Teljes bizonyossággal nem minden probléma előzhető meg, de a kockázatok jelentősen csökkenthetők. Ingatlanvásárlás előtt érdemes kellő időt szánni az ingatlan alapos megtekintésére, szükség esetén műszaki szakember segítségét is igénybe venni, valamint a szerződésben megfelelően rögzíteni az ingatlan ismert állapotát. A birtokbaadáskor készített részletes jegyzőkönyv és fényképes dokumentáció szintén fontos szerepet játszhat egy későbbi vita rendezésében.
Az ügyvéd szerepe:
Az ügyvéd feladata elsősorban az, hogy olyan adásvételi szerződést készítsen vagy ellenőrizzen, amely megfelelően tükrözi a felek megállapodását, és egyértelműen rögzíti az ingatlan állapotával kapcsolatos nyilatkozatokat.
Bár az ügyvéd nem műszaki szakember, a szerződés megfelelő előkészítésével hozzájárulhat ahhoz, hogy a felek jogai és kötelezettségei egy esetleges későbbi vita során is egyértelműen megállapíthatók legyenek.
Amennyiben további kérdései lennének, keressen bizalommal!
Az ingatlanpiacon az eladás és az új lakás megvásárlása gyakran bonyolult logisztikai és pénzügyi kihívás, ugyanis a feleknek össze kell hangolniuk a kiköltözési határidőket, a kifizetéseket és az esetleges hiteleket. Emellett létezik egy olyan lehetőség is a piacon, amikor két tulajdonos közvetlenül egymás között állapodik meg ingatlanjaik...
Az ingatlanjogban az osztatlan közös tulajdon az egyik leggyakoribb vitás forrás. Legyen szó öröklésről, válás után hátramaradt ingatlanról vagy közösen vásárolt telekről, a felek elképzelései idővel gyakran eltérnek a hasznosításról, a fenntartási költségek viseléséről vagy az eladásról.
Új építésű lakást vagy családi házat vásárolni közvetlenül a beruházótól vonzó lehetőség. Modern energetika, garanciális építőanyagok és az igényekre szabható burkolatok várják a vevőt. A folyamat azonban jelentős kockázatot hordoz, ha az adásvétel még az építkezés ideje alatt, tervasztalról vagy félkész állapotban történik.
Saját telken új otthont felépíteni, a meglévő házat kibővíteni vagy egy átfogó generálfelújításba belevágni életünk egyik legnagyobb beruházása. A tervek elkészültekor mindenki gyors és zökkenőmentes munkát remél, a valóságban azonban az építkezések jelentős része csúszó határidőkkel, a semmiből előkerülő pótmunka-számlákkal, vitatott minőségű...
