Új építésű ingatlan vásárlásakor sokan úgy gondolják, hogy a beköltözést követően hosszú ideig biztosan nem merülhet fel semmilyen probléma. Bár egy új lakás valóban számos előnyt kínál, fontos tudni, hogy az esetlegesen később jelentkező hibák kezelésére eltérő szabályok vonatkozhatnak attól függően, hogy milyen hibáról van szó, és ki felel annak kijavításáért.

Éppen ezért már a vásárlás előtt érdemes tisztában lenni azzal, mit jelent a jótállás, milyen esetekben érvényesíthetők szavatossági igények, és mire célszerű odafigyelni az ingatlan átvételekor.

Az új építésű ingatlan sem feltétlenül hibamentes

Egy új lakás átadásakor előfordulhatnak kisebb vagy akár jelentősebb kivitelezési hibák. Ezek egy része már a birtokbaadáskor észlelhető, mások viszont csak a használat során válnak láthatóvá.

Ilyenek lehetnek például:

• esztétikai hibák,

• burkolati vagy festési hiányosságok,

• nyílászárók nem megfelelő működése,

• gépészeti vagy elektromos rendszerekkel kapcsolatos problémák,

• nedvesedés vagy beázás.

A hibák jellege és jelentősége eltérő lehet, ezért azok jogi megítélése is különbözhet.

Mi a különbség a jótállás és a szavatosság között?

A két fogalmat a gyakorlatban gyakran összekeverik, pedig eltérő jogintézményekről van szó.

A jótállás általában azt jelenti, hogy meghatározott feltételek mellett a kötelezett felelősséggel tartozik az átadást követően jelentkező, a jótállás körébe tartozó hibákért.

A szavatosság ezzel szemben azt biztosítja, hogy az ingatlan az átadás időpontjában megfeleljen a szerződésben vállalt minőségnek és rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen.

A konkrét jogok és kötelezettségek mindig az adott ügylet körülményeitől, a szerződés tartalmától és az alkalmazandó jogszabályoktól függenek.

Mire érdemes figyelni az ingatlan átvételekor?

Az átadás-átvétel nem pusztán egy adminisztratív lépés. Ez az a folyamat, amikor a vevőnek lehetősége van részletesen megvizsgálni az ingatlant, és jelezni az észlelt hibákat vagy hiányosságokat.

Érdemes különös figyelmet fordítani többek között:

• a falak, burkolatok és festés állapotára,

• a nyílászárók megfelelő működésére,

• a szaniterek és csaptelepek használhatóságára,

• a fűtési és hűtési rendszerek működésére,

• a villamos szerelvények kipróbálására,

• az erkélyek, teraszok és közös használatú részek állapotára.

A feltárt hibákat célszerű jegyzőkönyvben rögzíteni, amelyet valamennyi érintett fél aláír.

Mi történik, ha a hiba csak később derül ki?

Nem minden hiba ismerhető fel az átadáskor. Vannak olyan problémák, amelyek csak hónapokkal később, a rendeltetésszerű használat során jelentkeznek.

Amennyiben ilyen helyzet áll elő, célszerű a hibát mielőbb dokumentálni, fényképekkel rögzíteni, és haladéktalanul jelezni a beruházó vagy a kivitelező felé.

A késedelmes bejelentés megnehezítheti annak tisztázását, hogy a hiba mikor és milyen okból keletkezett.

Mit tartalmazhat a szerződés?

Új építésű ingatlan vásárlásakor különösen fontos, hogy a szerződés pontosan meghatározza:

• az ingatlan műszaki tartalmát,

• az átadás feltételeit,

• a vállalt felszereltséget,

• az esetleges módosítások kezelésének szabályait,

• valamint a hibák bejelentésének és kijavításának rendjét.

A műszaki leírás és a szerződés mellékletei gyakran legalább olyan fontosak, mint maga a szerződés szövege, hiszen ezekből derül ki, hogy a beruházó pontosan milyen műszaki tartalom teljesítését vállalta.

Új építésű ingatlan vásárlásakor az ügyvédi közreműködés nem csupán az adásvételi szerződés elkészítését vagy ellenőrzését jelenti. Legalább ilyen fontos annak vizsgálata is, hogy a szerződés megfelelően szabályozza-e a felek jogait és kötelezettségeit, illetve tartalmazza-e mindazokat a rendelkezéseket, amelyek egy esetleges későbbi vita során jelentőséggel bírhatnak.

Remélem minden kérdésére megtalálta a választ! Amennyiben további kérdései lennének, keressen bizalommal!

TOVÁBBI CIKKEK

Olvasson bele!