A haszonélvezeti jog az egyik legerősebb jogi biztosíték Magyarországon, amellyel egy ingatlan használatát és a felette való rendelkezést biztosítani lehet. A cikkben a haszonélvezeti jog fogalmát, típusait és az ezzel kapcsolatos pénzügyi, valamint jogi tudnivalókat ismerheti meg.
A haszonélvezeti jog fogalma
Első körben érdemes tisztázni azt, hogy mit is jelent a haszonélvezeti jog. Haszonélvezeti joggal természetes személy, illetve jogi személy is rendelkezhet. Ez egy olyan vagyoni jog, amely által haszonélvezőként használhatjuk és hasznait élvezhetjük valaki más tulajdonának.
A Polgári törvénykönyv így ír erről:
157. § (1) Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti.
Haszonélvezeti jogról általában egy ingatlan kapcsán beszélhetünk, de előfordulhat, hogy ingóságokra - gépjárműre vagy az ingatlanhoz tartozó berendezésekre - vonatkozóan is megillet valakit.
Holtig tartó haszonélvezeti jog
Haszonélvezeti jogról akkor beszélhetünk például, amikor az egyik házastárs elhalálozik, a másikat pedig holtig tartó haszonélvezet joga illeti meg a közösen lakott ingatlanhoz. Ilyen esetben természetesen az ingatlanhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyak felett is haszonélvezeti jogot gyakorol. A holtig tartó haszonélvezet jogának törlése egyoldalú nyilatkozattal történik, amelyhez egy ügyvéd által ellenjegyzett okirat szükséges.
Amennyiben a haszonélvezeti joggal egy cég rendelkezik, abban az esetben határozott és határozatlan időtartam esetén is maximum 50 évre szólhat.
Özvegyi haszonélvezeti jog
Ha az elhunyt nem az özvegyre hagyja az ingatlant, az özvegyet akkor is automatikusan özvegyi haszonélvezeti jog illeti meg. Az özvegyi haszonélvezet joga holtig, vagy az özvegy újbóli házasságáig szól. Az újbóli házasságkötéssel ellentétben az özvegy élettársi kapcsolata nem szünteti meg az özvegyi haszonélvezeti jogot.
Az özvegyi haszonélvezeti jog abban az esetben nem korlátozható, ha az örökhagyó pontosan leírja, hogy mely vagyontárgyak haszonélvezeti jogát hagyja az özvegyre és melyeket nem.
A leszármazott örökösök abban az esetben kérhetik a haszonélvezet jogának korlátozását, ha azt túlzott mértékűnek ítélik meg. A korlátozásnál fontos szempont, hogy a megmaradt haszonélvezetnek biztosítania kell az özvegyi életvitelt és nem avatkozhat bele annak a tulajdonrésznek a haszonélvezetébe, amiért az özvegy életében megdolgozott, vagy amelyet örökölt. A korlátozás bírói úton kérhető, ugyanakkor az özvegynek is megvan a joga ahhoz, hogy ezen korlátozásoknak a csökkentését, vagy teljes megszüntetését kérje.
Mely fajtáit különböztetjük meg?
Mivel jár együtt a haszonélvezet bejegyzése?
A haszonélvezeti jog alapítása történhet szerződés útján (ingyenesen vagy ellenérték fejében), illetve jogszabály vagy bírósági határozat alapján (mint az öröklésnél). Ingatlanok esetén a haszonélvezeti jog kizárólag az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. Ez az eljárás öröklés esetén is kötelező a tulajdoni lap tisztázása érdekében.
Ezzel kapcsolatos költségek
A szerződést közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Ennek díja az ügyvéd, illetve a közjegyző árszabásától függ.
A földhivatali eljárási illetéket is ki kell fizetni haszonélvezeti jog esetén, illetve a tulajdoni lap díját is. Ez a kettő együttvéve nagyjából 15.000 Ft kiadást jelenthet.
A haszonélvezeti jog alapítása és megszüntetése esetén a haszonélvezeti illetéket is meg kell fizetni. Kivételt képeznek azok az esetek, ha a jogügylet közeli hozzátartozók (egyenes ági rokonok, testvérek, illetve házastársak) között jött létre. Ingyenes jogügyleteknél az illeték a haszonélvezeti jog értékének 18%-a, lakóingatlanoknál pedig 9%, míg visszterhes jogügyleteknél a haszonélvezeti jog értékének 4%-át teszi ki.
A haszonélvezet jogának átruházása
A haszonélvezeti jognak sem az átruházása, sem az öröklése nem lehetséges a vonatkozó jogszabályok értelmében. A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem adhatja át másnak. Ennek ellenére a birtoklás, használat és hasznok szedése jogát átengedheti.
A haszonélvezet jogának megosztása
Egy tulajdonnak jogilag több haszonélvezője is lehet. A jog több részre bontható, ennek értelmében például egy gyermek számára vásárolt ingatlannak a haszonélvezője lehet mindkét szülője. Ezt nevezzük részleges haszonélvezeti jognak.
A haszonélvezet jogának megváltása
Ingatlanvásárláskor gyakran előfordul, hogy a kiválasztott ingatlanon haszonélvezeti jog van bejegyezve. Bár az ingatlant így is meg lehet vásárolni, a vevő birtokbavétele és lakhatása bizonytalanná válik, hiszen a haszonélvező joga erősebb a tulajdonosénál - ő döntheti el, ki lakhat bent.
A megoldás az, ha a jogosult lemond a haszonélvezetéről, ami történhet ingyenesen vagy ellenérték fejében. Ha a haszonélvező pénzért mond le a jogáról az adásvétel során, azt haszonélvezeti jog megváltásának nevezzük. Ilyenkor a megváltási árat általában a vevő fizeti ki a vételár részeként közvetlenül a haszonélvezőnek, aki a szerződésben hozzájárul a joga törléséhez.
Ha további kérdései maradtak a témával kapcsolatban, keressen bátran!
Új építésű ingatlan vásárlásakor sokan úgy gondolják, hogy a beköltözést követően hosszú ideig biztosan nem merülhet fel semmilyen probléma. Bár egy új lakás valóban számos előnyt kínál, fontos tudni, hogy az esetlegesen később jelentkező hibák kezelésére eltérő szabályok vonatkozhatnak attól függően, hogy milyen hibáról van szó, és ki felel annak...
Egy ingatlan megvásárlása komoly döntés, amelyet rendszerint alapos előkészítés előz meg. Előfordulhat azonban, hogy a vevő csak a birtokba vételt követően szembesül olyan hibákkal, amelyek a megtekintés során nem voltak felismerhetők. Ilyen esetekben gyakran merül fel a kérdés: ki viseli a felelősséget, és milyen lehetőségei vannak a vevőnek?
Az ingatlan-adásvétel lezárásával sokan úgy érzik, hogy minden lényeges teendőn túl vannak. A tulajdonjog megszerzése vagy az ingatlan birtokbaadása azonban még nem jelenti azt, hogy minden adminisztratív feladat is befejeződött. Az egyik legfontosabb teendő a közművek átírása, amelynek elmulasztása később kellemetlenségeket és felesleges vitákat...
Az ingatlan-adásvételek jelentős része banki hitel igénybevételével valósul meg. Ilyen esetben azonban nem elegendő, hogy az eladó és a vevő megállapodjon a vételárban és az ügylet legfontosabb feltételeiben. Ahhoz, hogy a hitel folyósítása megtörténhessen, az adásvételi szerződésnek a finanszírozó hitelintézet elvárásainak is meg kell felelnie.
