Társasházzá nyilvánítás előtt áll, de nem tudja, hogy mi ennek a menete? Ebben a cikkben minden olyan hasznos információt megtalál, amelyre a zökkenőmentes és sikeres ügyintézéshez szüksége lehet.
Társasházzá nyilvánítás
A társasházakra vonatkozó jogi szabályozást a hatályos Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény adja. Társasházat alapítani már fennálló épületre, valamint felépítendő épületre is lehet, a feltétel annyi, hogy legyen legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség.
Mint azt említettem, társasház alapítása már fennálló és még felépítendő ingatlan esetében is lehetséges. A jelenlegi rezsi szabályok mellett több megkeresés érkezik az Ügyfelektől, amely során egy már régebben megépült, több generáció által lakott, és műszakilag, szintenként elkülönített családi házat szeretnének társasházzá alakítani. Több probléma merül fel ezekben az esetekben, amelyeket (mielőtt további költségeket generálnának) az Ügyfeleknek maguknak érdemes tisztázni.
Ezek közül talán első és legfontosabb kérdés, amit tisztázni kell, hogy a helyi építési szabályzat ad-e arra lehetőséget, hogy az adott telken több lakás, vagy lakófunkciójú ingatlan kerüljön feltüntetésre. Ha a helyi építési szabályzat szerint ez megvalósítható, akkor a társasházzá nyilvánítást követően az ingatlanokat a Földhivatal önálló helyrajzi számú ingatlanként fogja feltüntetni.
Társasház alapítás, társasházzá nyilvánítás esetén előny lehet az is, hogy legfeljebb hatlakásos társasház esetében nem szükséges a társasházi törvény rendelkezéseit alkalmazni. Ez esetben a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályai is alkalmazhatóak. Ez alatt azt értem, hogy nem szükséges Szervezeti és Működési Szabályzat, közös képviselő választása.
A helyi építési szabályzatok korlátozhatják azt, hogy egy-egy telken mennyi épületet húzzanak fel. Korlátozhatják azt is, hogy mekkora legyen az építménymagasság, illetve a telkek beépítettségi aránya. Ennek indoka, hogy amennyiben az adott településen elkezdődik az építési hullám, automatikusan megemelkedik az utcán parkoló autók száma. Ha a szomszédos telekre több lakásos, emeletes társasház épül, akkor sérül a privát szféra, továbbá a csapadékvíz-elvezetés hiánya, valamint a környezetterhelés is problémát okozhat.
Amennyiben a helyi építési szabályzat lehetőséget biztosít, hogy a már meglevő ingatlant társasházzá nyilvánítsuk, akkor a következő dokumentumok szükségesek a társasház alapításhoz:
Az alapító okirat szükséges tartalmi elemei
Az alapító okiratban meg kell határozni:
A társasház az általa viselt név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során:
A közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk szerint felelnek.
Az alapító okirat szigorú alakszerűséghez kötött, azt valamennyi tulajdonostársnak alá kell írnia és közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A társasház az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. A bejegyzési kérelmet az alapító okirat aláírásától számított 30 napon belül kell benyújtani. Ezt kettő darab eredeti, és egy darab másolati példányban az ingatlanügyi hatósághoz kell eljuttatni. Amennyiben szeretne a gáz és villanyszámlán spórolni, mindenképpen érdemes ezt a lehetőséget igénybe venni.
Több információt szeretne, kérdése lenne még? Töltse ki a kapcsolatfelvételi űrlapot vagy keressen bizalommal elérhetőségeimen.
Amikor felmerül a családi vagyon, különösen egy értékes ingatlan átadása a következő generációnak, a tulajdonosok hamar válaszút előtt találják magukat: az ajándékozás vagy az öröklés a célravezetőbb megoldás? Bár mindkét opció az ingatlan ingyenes átszállását jelenti a családon belül, jogi és pénzügyi különbségek vannak köztük.
Az ingatlanvásárlás előtt állók egyik leggyakoribb kérdése, hogy lehet-e lakáshitelt felvenni önerő nélkül. A rövid válasz az, hogy bizonyos élethelyzetekben erre is van lehetőség, azonban ez nem tekinthető általános megoldásnak, és minden esetben a finanszírozás konkrét feltételeitől függ.
Új építésű ingatlan vásárlásakor sokan úgy gondolják, hogy a beköltözést követően hosszú ideig biztosan nem merülhet fel semmilyen probléma. Bár egy új lakás valóban számos előnyt kínál, fontos tudni, hogy az esetlegesen később jelentkező hibák kezelésére eltérő szabályok vonatkozhatnak attól függően, hogy milyen hibáról van szó, és ki felel annak...
Egy ingatlan megvásárlása komoly döntés, amelyet rendszerint alapos előkészítés előz meg. Előfordulhat azonban, hogy a vevő csak a birtokba vételt követően szembesül olyan hibákkal, amelyek a megtekintés során nem voltak felismerhetők. Ilyen esetekben gyakran merül fel a kérdés: ki viseli a felelősséget, és milyen lehetőségei vannak a vevőnek?
